FIGYELEM! FORRÁSOM A WWW.HAZIALLAT.HU VOLT! HA ELVESZETT A MACSKA Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. október 28. | Első megjelenés: 2005. október 10.

Többféle módon tűnhet el macska: leggyakrabban elszökik, eltéved, vagy elcsalják otthonról. A szökésre a kalandvágy vagy a párzási időszak kezdete szolgáltathat okot. Ilyenkor a cica előbb-utóbb hazatér, már ha nem téved el. Minél többet vándorol a környéken, annál kevésbé téved el, annál messzebbről is hazatalál. Néha mégis előfordul, hogy megkergeti egy kutya és a nagy sietségben nem figyel az útra. Vagy felfedezőútján felmegy egy padlásra vagy lemegy egy pincébe, ahol véletlenül rácsukják az ajtót. Netán valamitől annyira megijed, hogy egy zugba húzódik vissza, és nem mer előbújni, nyávogva segítséget hívni. Az is előfordulhat, hogy a túl kedves vagy naiv cicát elcsalják otthonról, és így jószágunk előbb-utóbb más macskája lesz. A legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk . Minél később lépünk akcióba, annál jobban csökken a macska megtalálásának esélye. Lássuk, mi ilyenkor a teendő! Kérdezősködjön! Csöngessen be a szomszédba, a házmesterhez, vagy a környékbeliekhez, és kérdezze meg, nem látták-e a macskát. Ezt a kérdést senki sem veszi tolakodásnak, ugyanakkor nagy az esélye, hogy valakinek szemet szúrt az elkóborolt cica. Ha nem kerülne elő, érdemes megkérdeznie a postást, újságost, környékbeli boltosokat is, hátha hallottak róla. Rakjon ki cédulákat! Keressen egy fotót és készítsen "ELVESZETT" feliratú cédulákat. Írja rá a macska felismeréséhez szükséges dolgokat (színét, nemét, méretét, korát és nevét), valamint az eltűnés időpontját. Egy fénymásolóval készítsen jó pár példányt és ragassza ki az eltűnés 1-2 km-es környékén. Legjobbak a forgalmas helyek, mint a boltok bejárata, buszmegállók, állomások, utcasarkok, orvosi rendelők környezete. Keresse az interneten! Aki kóborló macskát talál, biztosan elgondolkozik azon, hogy az állat tartozik valakihez. Számára a legkézenfekvőbb megoldás az állat menhelyen való leadása vagy a talált állatról hirdetés megjelentetése. Az interneten sok elveszett-megtalált állat kereső szolgáltatás is van (a legforgalmasabb épp a Háziállat.hu oldalán az Elveszett állat  és a Talált állat  rovatai, vagy a www.allatok.info weboldal). Böngéssze át a bejegyzéseket és adjon fel Ön is hirdetést, lehetőleg minél több adattal, fotóval. Telefonáljon a menhelyekre! Rengeteg önkéntes és intézményesült állatvédő tevékenykedik az országban: a listájukat megtalálja a Túlélőkészlet címtárában . Azt érdemes felhívnia, aki a lakóhelye környezetében tevékenykedik. Ha segítőkészek, de nincs náluk a macska, telefonáljon vissza néhány nap múlva, hátha közben odakerült. Hagyja meg elérhetőségét, hogy a menhelyen dolgozók elérhessék Önt. Szóljon az állatorvosnak! Aki macskát talál, gyakran elviszi állatorvoshoz. Ha baleset érte a macskát, akkor szerencsés esetben szintén itt köt ki. Érdemes ezért ellátogatnia a rendelőbe és megadnia a macska adatait illetve saját elérhetőségét, hátha valaki beviszi a jószágot. Beszéljen róla! Mondja el minden ismerősének, hogy eltűnt a macskája! Kérdezze meg a boltban, az újságosnál, sétálás közben, elegyedjen beszélgetésbe a környéken játszó gyerekekkel, panaszolja el barátainak. Minél többen tudnak a dologról, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb nyomára bukkan valamilyen információnak. Keressen sorstársat! Ha más által kiragasztott, elveszett állatot hirdető cédulát talál, ne legyen rest és telefonáljon, hátha tapasztalatot nyer, vagy összefüggést talál az állatok eltűnése között. Gyakran kiderül, hogy állatgyűlölő lakik a környéken, akinek köze van a macska eltűnéséhez: a gazdák összefogásával az ilyen emberek azonosíthatók, felelősségre vonhatók. Legközelebb... Az elveszett macska azonosítását nagyon megkönnyíti, ha a nyakörvére bilétát vagy címmel, telefonszámmal ellátott kapszulát fűzünk. A nyakörv azonban zavarhatja az állatot, ezért néha szerencsésebb azonosító chippel ellátni a cicát. A chippelést az állatorvos néhány ezer forintért elvégzi (nem sokkal bonyolultabb eljárás, mint egy oltás beadása). A chip később egy eszközzel leolvasható, az állat azonosítható. Leolvasó eszköze az állatorvosoknak, menhelyeknek, gyepmestereknek van. Ha macskát talál... A talált macskán látszik, hogy kóbormacskáról (sovány, leharcolt, ápolatlan) vagy elkóborolt jószágról (fényes szőrű, jó kondiban lévő, ápolt) van szó. A kóbormacskát - ha módunk van rá - fogadjuk be, vagy keressünk neki gazdát. Végső esetben egy menhelyre is elvihetjük, de ilyenkor sosem lehetünk biztosak benne, hogy jó sorsa lesz. Az elkóborolt macskát igyekezzünk visszajuttatni a tulajdonosához. Legjobb, ha egy cédulákat ragasztunk ki a környéken, szólunk az állatorvosnak és hirdetést adunk fel az interneten: így a cica gazdája hamarosan ránk akad és örökké hálás lesz jó cselekedetünkért. Szerző/Forrás: Bálint András

HOGYAN TEGYÜK BOLDOGGÁ SZOBACICÁNKAT? Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 25. | Első megjelenés: 2005. november 10.

Számos oka van annak, hogy miért tartjuk cicánkat a lakásban, azonban a legkézenfekvőbb, hogy így próbáljuk megóvni a rá leselkedő veszélyektől. E féltő gondoskodás eredményességét látszanak igazolni a statisztikai adatok is, miszerint a szobacicák várható élettartama kétszerese a kinti illetve többszöröse a kóbormacskáknak. Egy lakásban az élet ugyan biztonságosabb, mint az utcai csavargás, de kétségkívül unalmasabb is, ezért ha szeretnénk feldobni és érdekesebbé varázsolni cicánk életét, akkor találjunk ki játékokat, építsünk neki mászókát, de talán a legfontosabb, hogy foglakozzunk vele minél többet! Nézzük, mi tesz boldoggá egy szobacicát! 1. Legyen jó cicavécéje! Ha több cicánk van, akkor az az ideális, ha minden cicának saját vécéje van, és nem árt, ha még tartalékban is van egy. A macska nagyon igényes és tiszta jószág, ezért a cicavécét takarítsuk naponta, az almot havonta cseréljük ki, a betegségek elkerülése végett pedig félévente vegyünk új alomtálcát. Az almot a lakás olyan részébe helyezzük el, ahol a cica biztonságban érzi magát, kerüljük az olyan nagy forgalmú helyeket, mint például a folyosó. 2. Etessük jó minőségű táppal! Ez elengedhetetlen a lakásban tartott cica egészségének megőrzéséhez. Mindig figyelmesen olvassuk el a kiválasztott táp összetevőit, ugyanis nem mindegy, hogy miből és hogyan készül! 3. Termesszünk macskafüvet! A legtöbb cica szeret "legelészni". Könnyen megoldható a macskafű házi termesztése: keverjünk össze búza-, zab- és rozsmagot, szórjuk bele kis cserépedénybe, öntözzük rendszeresen. Nem kell sokáig várnunk, hamar kinő - cicánk nagy örömére. 4. Vegyünk, vagy készítsünk játékokat! Minden cica szeret játszani, azt könnyű kitapasztalni, hogy cicánk milyen játékokat részesít előnyben (labda, műegér, játékmadár), azokból legyen minél több, és ha még macskamenta illatot is áraszt, akkor állatunk nagyon elégedett lesz.  5. Játsszunk vele! Egyedül is játszik, de az az igazi, amikor a gazdi dobálja a labdát vagy egy éles fényű lámpával levadászható figurákat vetít a falra. Naponta legalább 10 percet szánjunk kedvencünkre, amikor csak vele foglalkozunk, csak rá koncentrálunk! 6. Legyen saját körömélesítő helye! Szenvedélyesen szeret kaparászni (élesíti karmait és kijelöli territóriumát), ezért nem elég csupán az óvatos körömvágás, mert ettől még a kaparászás és annak nyoma is megmarad. Jobban járunk tehát, ha kijelölünk egy helyet a lakásban, ahol annyit élesítheti a karmát, amennyit csak jólesik. Erre a legalkalmasabb egy régi fából készült szék, vagy egy csinosabb ágdarab. 7. Legyen saját, csendes helye, ahova visszavonulhat! A macska meglehetősen öntörvényű lény, szereti, ha minden úgy történik, ahogy ő azt elképzeli. Ehhez természetesen hozzátartozik a saját helyének kijelölése is, ahol szívesen heverészik vagy alszik (mint például a szekrény teteje vagy a kanapé). A saját hely különösen fontos az élettel teli, gyerekzsivajtól hangos és kutyát is tartó háztartásokban. 8. Hadd nézzen ki az ablakon! Hagyjuk, hadd bámészkodjon az ablakban, nagyon nagy élmény számára, amikor az ablak előtt elröppenő madarak elől bujkálva próbálja őket becserkészni. Ha nincs elég szárnyas a környéken, csalogassuk őket oda egy kis madáreleséggel, cicánk értékelni fogja tettünket! Ha kiengedjük a teraszra, akkor szemünket mindig tartsuk rajta, ugyanis bárhova felmászik, ami akár balesettel is végződhet. 10. Szeressük! Igényli és elvárja a szeretetet, melyet odaadással viszonoz! A bensőséges kapcsolat kialakulása és cicánk bizalmának elnyerése ugyan időbe telik, de megéri a fáradságot! Szerző/Forrás: Csonka Viola

HA A CICA AZ ALOM MELLÉ PISIL... Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 25. | Első megjelenés: 2005. november 24.

A cicánk eddig rendesen viselkedett, de most valamiért nem az alomba, hanem inkább mellé pisil. A szagok és a romok eltávolítása pedig nem könnyű dolog. Nagyon alaposnak kell lennünk a feltakarításnál, ha azt akarjuk, hogy a cica újra a vécéjét - és ne a szőnyeget - használja. Hogyan tüntethetjük el a szagokat? Mossuk fel a baleset színhelyét szénsavas vagy szappanos vízzel, majd jól öblítsük le. Mosószerként alkalmazzunk ecetet, illatos szappant, szájvizet vagy molylepkeriasztó sprayt. A különböző, kereskedelmi forgalomban kapható szerek (mint például a Miaú vécészagtalanító spray) is alkalmasak a kellemetlen illatanyagok megszüntetésére, amely segít megelőzni, hogy cicánk újra vécének használja a kárpitot. Az ilyen szerek használati utasítását azonban figyelmesen olvassuk el, ugyanis nem mindig működik a "jól befújom, és majd csak elmúlik" elv. Miután feltakarítottuk a vizeletet és szagmentesítettük a környezetet, helyezzük a macska alomtálcáját vagy edényét a tett helyszínére, hogy eltereljük figyelmét. Ha annyira komoly a helyzet, hogy egyszerű felmosással már nem is oldható meg és szükség van a cserére, akkor, amíg nem javul - illetve szűnik meg teljesen - a probléma, addig inkább a drága kárpitot terítsük le valamilyen egyszerű textillel. Figyelem:  kerüljünk minden olyan tisztítószert, ami ammóniát tartalmaz, ez ugyanis cicánknak nagyon csábító, mivel illata a megtévesztésig hasonlít a cicapisire! Ha kitartóak vagyunk, és minden alkalommal alaposan eltüntetjük a nyomokat, akkor cicánk hamar megtanulja, mi a módi! Szerző/Forrás: Csonka Viola

ÜL, JÓ KUTYA! Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 17. | Első megjelenés: 2005. november 07.

Az ebtartók nagy része lelkesen tanítgatja kutyusát a különböző parancsszavak végrehajtására, melyek közül a legpraktikusabb - és az engedelmességi feladatok körében a legegyszerűbb - az ültetés. Az életben számos helyzet adódhat (nyakörv felrakása, járdaszegély elérése, várakozás), amikor jól jön, ha kutyusunk szót fogad és leül. Általánosságban elmondható, hogy az alapvető engedelmességgel rendelkező kutya már könnyebben tanítható nehezebb, nagyobb odafigyelést igénylő feladatokra is. A "ül" parancsszó megtanítása A tanulás legyen szórakoztató, könnyű és ne legyen végeláthatatlan . Ha az ebtárs elvégezte a feladatot, mindig jutalmazzuk meg, hiszen sikerélményre neki is szüksége van! Keressünk egy nyugodt helyet, ahol csak mi vagyunk . Mutassuk meg neki a csábító falatot. Tartsuk az orra elé, majd lassan nyújtsuk a kezünket egyre előrébb, el a feje felett, hogy egyre magasabbra kelljen néznie. Ahogy követi fejével, le fog ülni. A jutalomfalatot azonban ne tartsuk túl magasra, mert akkor inkább felugrik érte, semmint leül. Amint leült, jutalmazzuk meg. A parancsszó kimondásával együtt többször ismételjük meg a gyakorlatsort . Hamarosan össze fogja kötni a vezényszót a jutalomfalattal, így a gyümölcsöző együttműködés érdekében odaadó tanítványunk lesz. Ha kutyusunk mégsem akar leülni, akkor segítsünk neki! Jobb kezünkkel nyúljunk a kutya álla alá, bal kezünkkel pedig nyomjuk le a farát. Eközben határozottan mondjuk ki az "ül" vezényszót. Ha ebünk ezúttal ülő helyzetben marad, akkor jutalomfalat kíséretében dicsérjük meg. Ha már úgy érezzük, hogy hallgat ránk a kutya, akkor vigyük ki a parkba , vagy menjük együtt vásárolni. Amikor kicsit elkalandozik, akkor mondjuk ki a vezényszót, és ha leül, jutalmazzuk meg! Lassanként álljunk le a jutalomfalat adásával, de ne feledjük: néhány soron kívüli finomság csak újabb és újabb megerősítés kutyusunknak arról, hogy "jól dolgozik"! A pozitív motiváció Motiválni kétféle képen lehet: negatívan és pozitívan. Az általános iskolában már elég példát hallottunk a negatív verzióra: ilyen a "ha nem csinálod meg, meglátod mi lesz" fordulat. A leszidás és a fizikai fenyítés csak elveszi kutyusunk kedvét a tanulástól, arról nem is beszélve, hogy ez nekünk sem kellemes élmény. A sikeres oktatás és a gyors tanulás titka a kitartás, a nyugalom és a pozitív motiváció, azaz a dicséret és a jutalom. A gyakorlat legyen 5-10 perces, és csak akkor kezdjük el, ha kutyusunk is érdeklődő, aktív. A hatás nem marad el! Szerző/Forrás: Háziállat Online HONDA WOW - A KUTYAAUTÓ Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 24. | Első megjelenés: 2005. október 20. A Japán Honda cég megalkotta a kutyabarát autót, a szériát pedig Honda WOW-nak nevezte el. A kutyatartók régi álma vált ezzel valóra, most már elmondhatják, hogy nem attól kutyaautó a kutyautó, hogy beleteszik a kutyát. A cég tervei szerint jövőre jelennek meg vele a piacon. A kistermetű kutyusok az első "kutyatartóban" utazhatnak, ami lehetővé teszi a folyamatos interakciót gazdi és kutyusa között, míg a nagyobbak a hátsó ülés előtt kihajtható tartóban utaznak, melyet egyszerűen visszacsukhatunk, ha kutyusunk nincs velünk. Az extra méretű kutyák (például a dogok) pedig a hátsó ülésen, a számukra kifejlesztett speciális biztonsági öv védelmében autóznak. Természetesen a kutyatartó minden alkotóeleme mosható, tisztítható és könnyen kivehető. Mindent a boldog kutyusokért! Nézzük milyen is ez a kutyabarát autó: Szerző/Forrás: Háziállat Online KUTYÁNAK CSOKIT? Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. október 24. | Első megjelenés: 2005. szeptember 08. A csokoládé főképp kakaóporból készül, amelyet a Theobroma cacao nevű növény pörkölt magjából nyernek. A teobromin a kakaó fő alkaloidja, a koffeinhez hasonló vegyület. Az emberre serkentőleg hat, a kutyának viszont már kis mennyiség is mérgezést okozhat. A kutya szervezete ugyanis sokkal lassabban képes lebontani ezt az alkaloidot, mint az emberi szervezet. A legtöbb teobromin a kakóporban és a keserű csokoládéban van. A tejcsokoládé teobromintartalma az előbbiek töredéke, a fehér csokoládéban pedig szinte alig van jelen ez az alkaloid. Csokoládémérgezési tünetek A kutyák csokoládémérgezési tünetei általában egy nap elteltével, de nem ritkán már néhány órával a fogyasztás után jelentkeznek. Leggyakoribb tünetek a hányás, hasmenés, a has nyomásérzékenysége, szomjúság, izgatottság, szapora szívverés, nyálzás. A csokoládéban található koffein - az emberhez hasonlóan - a kutyáknál is a központi idegrendszerre hat: fokozza a szívműködést, anyagcserét, légzést. Súlyos teobromin- vagy koffeinmérgezés izomgyengeséget, szívritmus-zavarokat, veseelégtelenséget okozhat, amely tünetek később rángógörcsökben és a vérkeringés összeomlásában nyilvánulhatnak meg. Az elhullás ilyen esetben 24 órán belül bekövetkezhet. Megelőzés, gyógykezelés A legfontosabb, hogy a tulajdonos tisztában legyen a csokoládé kutyára gyakorolt hatásával és ne etesse túl az állatot. Csokoládét soha ne hagyjunk olyan helyen, ahol a kutya elérheti. Ünnepek alkalmával zárjuk el a kutyától szabadon hagyott finomságokat, mert nem érzi a veszélyt és mohón felfalná az édességeket. Ha észre vesszük, hogy a kutya csokoládémérgezést kaphatott, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ugyan a csokoládémérgezés ellenszere még nem ismert, de a még fel nem szívódott méreganyag az állat szervezetéből eltávolítható és a betegség tünetei enyhíthetők. És mi a helyzet a kutyacsokival? A kereskedelemben kapható kutyacsokoládé egészséges táplálék, jutalomfalatnak kiváló. Ez nem azt jeleni, hogy táblaszám etethetjük vele kutyánkat, de mérgezési tüneteket - a csökkentett kakaótartalom miatt - nem fog kiváltani. Szerző/Forrás: Bálint András HOGYAN JÁTSSZUNK A TENGERIMALACUNKKAL? Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 22. | Első megjelenés: 2005. november 05. Játszani nem nehéz, de úgy játszani, hogy a malac is élvezze, nem könnyű. A tengerimalacnak az a jó, ha - a terráriumban leélt élete ellenére - változatosan szórakoztatjuk. Például figyeljük meg, mit szeret enni, kényeztessük érdekes finomságokkal (egy-két malac senkit sem fog kienni a vagyonából). Engedjük, hogy felfedezze a lakást, hagyjuk szaladgálni a különböző helyiségekben. Ha pedig módunk van rá, találjunk neki mókás játékokat. Oszd meg és szórakozz A közös vacsora kedvenc szőrpamacsunkkal nagyszerű élmény, mely egyben segít közelebb kerülni egymáshoz. Hogy hogyan invitáljuk malacunkat közös falatozásra? Üljünk le a szoba közepére, vegyük állatkánkat az ölünkbe, közben pedig ropogtassunk C-vitaminban dús friss gyümölcsöt (almát vagy narancsot), melyből őt is kínáljuk meg. De ha nem akarjuk, hogy kezünket is megkóstolja, akkor tenyerünkön nyújtsuk felé az ínycsiklandozó falatot, így ő is örül és a kezünk épsége is megmarad. Lakberendezés Rendszeresen rendezzük át lakhelyét, rakjunk be neki új játékokat, kiegészítőket, mint például új önitatót, színes tálkát, vagy friss, puha almot. Díszíthetjük terráriumát nagyobb kövekkel, virágcserepekkel, illetve gyümölcsfaágakkal. De ne feledjük: életeleme a szaladgálás, tehát minél nagyobb mozgásteret engedünk számára, annál jobb lesz a közérzete. Dobjuk fel lakását műanyag csövekkel, melyek izgalmassá teszik a barangolásokat. Ki gondolná, hogy a madárnak szánt játékok (tükrök, csengős labdák) a malackánkat is boldoggá tehetik? A játékok megválasztásánál csak arra ügyeljünk, hogy ha az állat meg is rágja azokat, ne okozzanak egészségügyi problémát. Mókuskereket ne! A tengerimalac testfelépítése miatt sokan nem ajánlják a mókuskerék használatát. Szeme oldalt helyezkedik el, így jó a periférikus látása, de a távolság, a magasság és a mélység felmérésére már nem az erőssége. Ezért ha olyan játékokat rakunk le a padlóra, melyre fel is mászhat, akkor az soha ne legyen magasabb 15-20 centiméternél, hogy ha felmászik, akkor a lejövetel se okozzon gondot. Tériszonya van Nem kedveli a magasságot, ezért ha kivesszük a helyéről, mindig gondosan fogjuk meg: helyezzük a mellkasunkra úgy, hogy közben az egyik kezünkkel a fenekét is tartjuk. Tipp: Ha nem csak malacunk van, hanem cicánk vagy kutyánk is, akkor mutassuk be őket egymásnak. Hagyjuk őket ismerkedni (de mindig felügyelet mellett), és ha elég kitartóak vagyunk, akkor még annak is szemtanúi lehetünk, hogy állataink együtt játszanak. Az aranyszabály csupán annyi, hogy mindig legyen a malackának egy hely, ahova elbújhat, ha játék közben valami megrémíti. Így nagyobb biztonságban érzi magát és felszabadultabban mókázik. Szerző/Forrás: Háziállat Online KUTYA HIDEG VAN... Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 24. | Első megjelenés: 2005. november 23. Jön még kutyára dér - fenyegettük meg négylábú barátunkat nyáron. Jött is, és most bánjuk mindketten: nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy a fagyos időjárás minél kevésbé viselje meg ebünket. Bőrápolás Télen az alacsony páratartalom és a hideg szél okozza a legtöbb bőrproblémát. Ilyenkor inkább bevisszük kutyánkat a meleg szobába, hogy megóvjuk a hidegtől, csakhogy a fűtés miatt a szobában is száraz a levegő. Tehát - ha csak nem használunk párologtatót vagy hidratáló krémet - kutyánk bőre menthetetlenül kiszárad és hámlani fog. Vegyünk sorra néhány mentőötletet! Száraz, hideg időben kerüljük a fürdetést, ugyanis ezzel eltávolítjuk kedvencünk bőréről az olajos védőréteget, mely megvédené a kiszáradástól. Ha a fürdés elkerülhetetlen, akkor használjunk zabliszt-alapú sampont, amely segít visszaállítani bőre pH-értékét. Fürdés után pedig kenjük be speciális (kutyáknak való) hidratálóval. Keféljük szőrét gyakran, mellyel eltávolítjuk a kócot és egyéb oda nem illő dolgokat. Etessük jó minőségű táppal, mely a benne található vitamin-tartalomnak köszönhetően fényessé, ápolttá teszi a szőrét. Kerüljük a "pótétkezéseket" és ne javítsuk fel ételét zsírral vagy olajjal - ha csak állatorvosunk nem javasolja. Pedikűr A havon és a jégen való sétálás bizony fájdalmas élmény lehet kutyusunknak! Ilyenkor nem a hó az igazi bajforrás, hanem amit rászórnak: a só, vagy egyéb csúszásgátló, olvasztó anyag. Miközben kutyusunk sétál a havon, ezek az anyagok beleragadnak a mancsába, és kikezdhetik a lábát, nem beszélve arról, hogy hazaérve ebünk lenyalogatja magáról és akár meg is betegedhet. Ezért nagyon fontos, hogy törődjünk kutyatársunk mancsaival! Ehhez nyújtanak segítséget a következő tanácsok. Minden séta után mossuk meg lábát! Ezzel eltávolítunk minden olyan anyagot, melyek kiszáríthatnák a mancsait. Hozzuk rendbe a mancsok közötti szőrt, ezzel csökkenthetjük annak kockázatát, hogy túl sok jégkristály és sós-havas anyag ragadjon be a mancsszőrök közé. Kenjünk vazelint az ujjak és talppárnák közé, különösen akkor, ha hosszú sétákra készülünk. Ha ebünk lábai érzékenyek, vagy tényleg nagy kint a hó, akkor ne habozzunk, adjunk rá neoprénből készült hócipőt! Először kicsit furcsán fog benne járni, de aztán megszokja, és hamar hozzászokik a kellemes érzéshez. Szerző/Forrás: Háziállat Online AZ IDŐSÖDŐ NYUSZI GONDOZÁSA Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. szeptember 14. | Első megjelenés: 2005. augusztus 31. Kölyökkora óta családtag, így tanúja lehettünk növekedésének, játékainak és annak, ahogy "végigrágja" magát a ház dolgain. Az energiával teli nyuszi, aki mindig bemutatott valamilyen cifra ugrómutatványt, egyszer csak belép az öregkorba. Talán korainak érezhetjük ezt az állapotot, hiszen annyira hozzátartozik életünkhöz. A hobbiállatként tartott nyuszik átlagéletkora 8-10 év, azonban különleges gondoskodással akár plusz 5 évet biztosíthatunk számukra. A kint, illetve tenyésztési célra tartott egyedek lényegesen kevesebb ideig élnek. Azokon a nyuszikon, amelyek egész életüket a szabadban töltötték, az öregség jegyei könnyen megfigyelhetők. Aktivitás Kétéves kora után a nyuszi némileg lelassul, könnyebben elfárad, többet alszik, természete általában nyugodtabb lesz. Éveinek előrehaladtával mozgása még komótosabb lesz, mely fájdalmakkal is járhat. A test változásai A hat évnél idősebbek hajlamosak az embereknél is általános öregkori megbetegedésekre, mint például az izületi problémákra és a köszvényre. Ezt úgy vehetjük észre, hogy az állat kerüli a lépcsőzést és lassabban mozog. Fontos, hogy legyen egy jó állatorvosunk, aki ért a nyulakhoz, így csökkentheti nyuszink izületi és egyéb bántalmait. Figyeljük jelzéseit és mindig kérjük ki állatorvosunk tanácsát! Öregkorban már a fogak sem olyan egészségesek; gyakoriak továbbá a vizelettartási problémák és a vesekövek kialakulása, melyek szintén állatorvosi felügyeletet igényelnek. A fogproblémák azonban nincsenek korhoz kötve, ha a nyuszink nem akar szalmát vagy egyéb kemény eleséget enni, az rendszerint mindig a fogak megbetegedésére utal. A húgyhólyag megbetegedései, a vesekő- és a vizelettartási problémák, bár jelentkezhetnek fiatalabb korban is, mégsem jellemzőek. A tünetek könnyen észlelhetők: a nyuszi saját fekvőhelyére vagy szokatlan helyre vizel, ürítés közben - fájdalmai miatt - teste görnyedt és remeg. Vizelete pedig többnyire véres. Ha későn észleljük (vagy észre sem vesszük), a vesekő méretének növekedésével arányosan fájdalmai is egyre erősödnek nyuszinknak (sokszor hangosan sír ürítés közben). Ezért fontos, hogy időben kapjon segítséget. A vizelettartási problémák gyakori kísérő tünete a lágy széklet, melyen a táplálék változtatásával segíthetünk. A diéta segíthet A lágy széklet sok gazdinak okoz fejtörést, ugyanis a nyuszik ilyenkor összemaszatolják helyüket, melynek kitakarítása nem egyszerű feladat. A nyuszikra egyébként jellemző a koprofágia egy speciális fajtája: a tápanyagban szegény, hagyományos bélsár mellett tápanyagokban gazdag vakbéltartalmat is ürítenek, melynek elfogyasztása esszenciális tápanyagokhoz juttatja őket. Idős korukra a nyuszik előnyben részesítik a magas szénhidráttartalmú magokat és tápokat, így nem eszik meg ezt a bélsarat. Ennek következtében könnyen túlsúlyossá válhatnak, mely szintén korai halálhoz vezethet. A nyolc hónapos vagy annál idősebb nyulaknál a kövérség megszüntetésére a magas kalcium- és fehérjetartalmú lucerna kiválóan alkalmas. Időskorban azonban csökkentett mennyiség szükséges (vagy helyettesítsük zabbal), ezzel csökkenthető a vesekő kialakulásának kockázata. A zöld növények adagolását (répa, petrezselyem, korianderlevél) növeljük, a kalciumban gazdag brokkolit azonban csökkentsük. Kerüljük a kelkáposzta, a fejeskáposzta és a saláta adagolását. Csökkentsük a tápok mennyiségét, de csak akkor, ha sok szalmát és zöldet kap. A nyúltáp napi adagja 50g/ttkg legyen. Idősödő nyuszink - túl a morcos tinédzserkoron - nagyon kedvessé válik, így rengeteg örömet szerez nekünk. Ha vigyázunk egészségére, sokáig társállatunk lehet, akit hazaérkezve mindig szeretettel üdvözölhetünk Szerző/Forrás: Háziállat Online HÖRCSÖGMÓKA Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. október 03. | Első megjelenés: 2005. augusztus 22. Aki valóban jóban szeretne lenni hörcsögével és sokat mókázni vele, az jobban teszi, ha igazodik kedvence biológiai órájához. A hörcsögök ugyanis éjszakai állatok, ezért nagyon fontos számukra a délutáni szunyókálás - ha kipiheni magát, nem lesz morgós és harapós, még akkor sem, ha kivesszük egy kis babusgatásra. Bármit kiszagol Ennek a népszerű kisrágcsálónak - bár a látása nem az igazi - a szaglása nagyon kifinomult. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt benyúlnánk hozzá, alaposan mossuk meg a kezünket. Amikor tisztítjuk a terráriumát, gyengéden fogjuk meg és emeljük ki, simogassuk meg, közben lágyan, kedvesen beszéljünk hozzá. Ha így járunk el, hamarosan felismeri hangunkat és illatunkat. Szereti, ha kényeztetetik A hörcsög nagyon tiszta állat, rendszeresen ápolja testét és mosakszik, ennek ellenére nem fogja bánni, ha egy puha fejű fogkefével (óvatosan és gyengéden) megfésülgetjük. Ez az idő arra is alkalmas, hogy gyorsan ellenőrizzük egészségügyi állapotát. Szeme és füle tiszta, tekintete élénk, bundája selymes legyen (ne zsíros és ragadós). A hörcsög a természetben mindenevő, és élelmiszerkészletet halmoz fel. Ne lepődjünk meg, ha néha saját ürülékét is megeszi, ugyanis ez a koprofág állatok sajátossága. Mivel az evés kellemes időtöltés számára (a pofazacskójában meg "úgyis elfér" alapon mindent bespájzol), könnyen elhízhat. Mindent bespájzol Vadon élő társait ez a veszély nem fenyegeti, nekik ugyanis nagy távolságokat kell megtenniük a táplálék felkutatásáért. Az elhízás kiküszöbölésére biztosítsunk a hörcsögnek nagy mozgásteret, hogy éjszakánként a felesleget "lefuthassa". Táplálékát pedig egészítsük ki friss pitypanggal, salátával (még látványnak is nagyszerű, ahogy ezeket is begyűri apró "tarisznyájába"). Félelmetes, hogy testsúlya felét is képes elraktározni ezekben a zacskókban. Ám nem biztos, hogy ami nekünk jó, az a hörcsögnek is jó! Így a chips, a sós mogyoró, a csokoládé és a citrusfélék a tiltott listás élelmiszerek között szerepelnek. És ha szeretnénk ebédünket együtt elfogyasztani kedvencünkkel, tálaljunk alacsonyabban, a hörcsögöknek ugyanis tériszonyuk van! Mókuskerék hörcsög módra Mivel vad társaik akár 8 km-t is megtesznek éjszakánként a sivatagban élelem után kutatva, ezért a "vérében van" a mozgás szeretete és igénye. Még ha lakásunkban nincs is mód arra, hogy hatalmas ketrecet tároljunk, néhány dolgot azért mégis gond nélkül megvalósíthatunk: Vegyünk neki mókuskereket  - ha kicsit beolajozzuk, mi sem kapunk idegbajt nyikorgásától, ha esti maratonját futja. Lepjük meg egy hörcsögsétáltató gumilabdával , amelybe belebújva saját maga fedezheti fel a szoba minden zegzugát. Ezt azonban minden használat után alaposan ki kell mosni meleg szappanos vízzel és megszárítani.  Nem feltétlenül kell vagyonokat költenünk a hörcsög szórakoztatására, hiszen remekül elvan egy általunk összetákolt kartonlabirintusban , de a (nem festett) papírzacskó sarkainak kirágása is nagy örömet okoz neki. Az aranyszabály mégis az, hogy csak akkor vegyük ki játszani, ha azt ő is akarja! Különben harap, mi meg számolgathatjuk majd a fognyomokat kezünkön. Ezért ha készítettünk neki valamilyen játékszert, csak rakjuk be mellé, nem kell sokáig várnunk, kíváncsiságától hajtva hamarosan nekiáll felfedezni.   Első a biztonság Minden alkalommal, amikor meglepjük valami aprósággal, győződjünk meg annak biztonságos voltáról! Ellenőrizzük a mókuskereket, hogy könnyedén forog-e és nincs-e rajta valamilyen kiálló, éles alkatrész. Bármi is a játékszer, a lényeg, hogy tartós legyen és ne törjön, szilánkosodjon. Mivel a hörcsög nagyon kíváncsi jószág, ezek a tárgyak nem csak külső sérülést okozhatnak, hanem lenyelésükkel az állat életét is veszélyeztetik. A kézmosást pedig sose felejtsük el, mert csak így kerülhető el az állat fertőződése és az idegen állatok illata általi stresszhatás. Szerző/Forrás: Háziállat Online CSINCSILLA JÁTSZIK Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. november 05. | Első megjelenés: 2005. október 24. A csincsilla vastag, fénylő kabátkája és pinduri teste szinte mindenkit ölelgetésre csábít, mégsem az ölben ücsörgés az állatka kedvenc foglalatossága. A csincsilla aktív, érdeklődő, igazi örökmozgó. A csincsillatulajdonos így kénytelen megszokni kedvence hóbortjait, azonban mindenért kárpótolhatja a kisállat bohóckodása. Ha szeretnénk aktív részesei lenni csinink életének és jobban megismerni őt, legyünk szemtanúi különös tisztálkodási szokásának és fedezzük fel vele együtt szobánkat! Fürdés, móka, kacagás Ha valaha is kételkedtünk abban, hogy csincsillánk igazi akrobata, akkor még nem néztük meg "fürdés" közben. A csincsilla ugyanis nagyon kedveli a homokfürdőt! Erre a célra a vulkanikus eredetű, hamuszerű fürdetőhomok a legmegfelelőbb, melyet a díszállat-kereskedésekben könnyedén beszerezhetünk. Egy lapos tálban (de a gömbakvárium vagy a macskaalmos tálca is megteszi) 5 centiméter vastag rétegben szórjuk el a homokot. A magasabb peremű edény megvédi csint a kieséstől, a homokot pedig a kiszóródástól. Miközben ugrándozik és bukfenceket hány, a homok átjut vastag, tömött bundáján, felszívva az olajat a legmélyebb rétegekből is, ezzel minden egyéb másnál - még a víznél is - jobban megtisztítva őt. Szíve szerint minden nap tekergőzne és játszadozna a homokban, így ha időnk engedi, naponta fél- egyórányira biztosítsuk számára ezt a lehetőséget, de hetente 3-4 alkalommal mindenképpen. A homokot tisztítás (pl. átszitálás) után többször is felhasználhatjuk. Bölcsen válasszunk neki játékokat A fürdés jó móka csinnek és gazdájának egyaránt. Éjszakai állat lévén azonban csinnek olyan játékokra is szüksége van, melyek kellő elfoglaltságot nyújtanak számára napnyugta után is. Ezért jó, ha minden csincsillalakban megtalálhatók a következők: búvóhely, ahol nyugodtan szunyókálhat napközben; rágcsálnivaló (mely elősegíti a fogak megfelelő koptatását) és természetesen játékok. Erre a célra a legjobbak a különböző cserjék, illetve a kisebb ágak (eperfa- vagy körteágat válasszunk a cseresznye és citrusfélék helyett), valamint a vécépapír-guriga is, melyek jól rághatók és még játszani is lehet velük. Élet a ketrecen kívül... A legtöbb csincsillatulajdonos tudja, hogy az az igazi kikapcsolódás kedvence számra, ha néha kedvére szaladgálhat, ugrándozhat és felfedezheti gazdija szobáját. Nem sétáltathatjuk őt, mint egy kutyust, de "csincsillabiztossá" változtatva a szobát (minden törhető dolgot tegyünk el, a szekrényeket toljuk be falig, az ablakokat csukjuk be, a kutyát és a macskát pedig zárjuk el) nyakörve biztosan nem lesz szükség. Nagyon fontos, hogy az elektromos vezetékeket emeljük fel a földről, a virágokat pedig (némelyik mérgező lehet számára) vigyük át a másik szobába. Ha mindez megtörtént, engedjük útjára a szobában, de mindvégig tartsuk rajta szemünket! A szoba felfedezésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha már jó kapcsolat alakult ki csini és gazdija közt, ugyanis ha szeretnénk visszatenni ketrecébe és ez szép szóra nem sikerül, akkor jön a hajkurászás (és az azzal járó stresszhatás), amit nem felejt el egykönnyen. Kergetőzés helyett ezért próbálkozzunk inkább mazsolával: kedvenc csemegéjével talán könnyebben becsábíthatjuk ketrecébe. Tipp: A csincsilla ragaszkodik szokásaihoz. Ha minden este ugyanabban az időben játszunk vele, akkor neki is nagyobb kedve lesz hozzá! Ha kiskorában sokat játszunk és foglalkozunk vele, akkor a többi társállathoz hasonlóan nagykorában is kezelhetőbb lesz! Szerző/Forrás: Háziállat Online HOGYAN BÁNJUNK AZ IDŐS HÜLLŐVEL? Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. augusztus 31. | Első megjelenés: 2005. augusztus 29. A Meddig élnek a hüllők című cikkből megtudhatjuk, mire számítsunk saját kedvencünkkel kapcsolatban. Lássuk, miből következtethetünk az öregedésre! Az öregedés jelei  Az öregkor előrehaladtával párhuzamosan csökken a szaporulat. Kevesebb a tojás mennyisége, valamint a megmaradt egyedek is kevésbé életképesek. A robusztusabb felépítésű leguánoknál - a könnyű súlyú zöld baziliszkusztól és a vízisárkánytól eltérően -  gyakoribbak a csonttörések.  Amikor közeledik életük vége, többet sütkéreznek a napon, szemük némileg beesett és alultápláltnak néznek ki (főleg a csípő és a váll környékén). Az idősebb teknősöknek kicsit lelassul a reakcióideje és szemük szintén kissé beesett, egyéb jelek azonban nem mutatkoznak. Előfordul, hogy napközben még eszegetnek, de az éjszaka folyamán csendben jobblétre szenderülnek.  A kígyóknál is előfordulhat, hogy "csontosabb" lesz a kinézetük. Különösen a gerinc környékén látható az elváltozás, de ez sem jellemző az összes egyedre. A krokodilok szinte egyáltalán nem mutatják az öregedés jeleit, és a laikus szemlélő sem tudja általában, mire kell figyelni.   Amit tehetünk A gondozás és az ápolás szükségessége kedvencünk életkorától és általános egészségi állapotától függ. Ehhez azonban mindenképpen ismernünk kell hüllőnket és megértenünk testbeszédét. Egy öregedő leguán, baziliszkusz vagy vízisárkány otthonába a  "napozóágyat" tegyük olyan helyre ahol könnyen megközelítheti. A mászóágakat cseréljük le, laposabb és a hüllő testénél szélesebb lécre (a balesetek elkerülése végett), melyen akár napozhat is, ha kedve tartja. Amit talán mondani sem kell: soha ne engedjük leugrani vagy leesni karunkból, amikor babusgatjuk vagy szállítjuk. Korosabb hüllőnél erre fokozottan kell ügyelni, az, hogy "előtte mindig ezt csinálta" nem lehet kifogás, amikor súlyos sérülést szenved. Biztosítsunk öregedő félvízi teknősünknek lapos feljárót és napozót, melyen könnyebben közlekedhet. Amennyire csak lehet, stresszmentesítsük életüket öreg napjaikra. Például ne rakjunk a párzási időszakban egy "öregúr" mellé, a saját fajából egy nemzőképes fiatalt, mert megfélemlítheti. Még csak ne is helyezzük olyan szobába, amelyben végignézheti két fiatal versengését. Alakítsunk étrendjükön: adjunk kevesebb és apróbb táplálékot! A nagyobb zsákmány megemésztése ugyanis már nem megy olyan könnyen egy idős kígyónak (különösen ha a hőmérséklet sem optimális számára), így fennállhat a veszélye, hogy visszaöklendezi. És habár a teknős még öreg kora ellenére is képes ehető darabkákra tépni a növényzetet, nem árt, ha ugyanúgy feldaraboljuk neki, mint kiskorában - bizonyára így még többet fog enni. A hüllők vitamin- és ásványianyag-szükséglete szintén változik a koruk előrehaladtával. A fejődésben lévő, gyorsan növő hüllőknek, illetve a tojást rakó nőstényeknek (a tojások keménysége és az embriók egészséges fejlődése érdekében) több kalciumra és D-vitaminra van szükségük - ilyenkor hetente 2-3 alkalommal pótoljuk a szükséges mennyiséget. A párzási időszakon kívül, illetve amikor az állat már nem szaporodóképes ilyen pótlásra gyakorlatilag már nincs szükség. Az optimális csontszerkezet megőrzéséhez, hetente egyszer adjuk. De ne aggódjunk, túladagolása sem jár káros következményekkel. Az idő előrehaladtával az állatok immunrendszere is gyengül. Ennek ellensúlyozására a heliotermikus (Naptól melegedő) hüllők általában többet napoznak és ha van rá lehetőségük, melegebb helyen pihennek. Ezért jobb, ha széles hőmérsékleti skálát biztosítunk terráriumukban, hogy mindig kiválaszthassák a nekik tetszőt. Az állandó világítás - a Naptól melegedő fajok esetében - elengedhetetlen. A nem heliotermikus állatoknál (mint például az ásó hüllők és k